A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. 

Részletes információk a sütikről.

 

Gyarmati Gábor alezredes

Gyarmati Gábor alezredes
1994 óta szolgálok a Magyar Honvédségben. Azon szerencsések közé tartozom, akik folyamatosan – közvetlenül és közvetve is – fegyverekkel foglalkoznak, és ez idő alatt egyetlen egy fegyver sem bántott.

1994 óta szolgálok a Magyar Honvédségben. Azon szerencsések közé tartozom, akik folyamatosan

– közvetlenül és közvetve is – fegyverekkel foglalkoznak, és ez idő alatt egyetlenegy fegyver sem bántott.

Az emberek többsége sajnos sokszor esik abba a hibába, hogy a fegyverekre fogja a sok gonoszságot a földön ahelyett, hogy magukban az emberekben keresnék a baj gyökerét. Én arra törekszem, hogy fegyverekre ne mint az ölés eszközére tekintsünk, hanem egy olyan technikai eszközre, gépre, amely átlépi önnön határait.

Ahogy azt Egyed Péter írta a Madonnák porban című művében:

„A fegyverek nem a lövés…… A fegyverek az egy gyönyörű tárgy, amiben együtt van a technika, a tudomány, a műves, a művészet és az is, aki használta; benne vannak az elmúlt és a lehetséges áldozatok mind.”

Barátommal, munkatársammal Dallos Péter századossal abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy társszerzőként dolgozhattam a Haditechnika Fiataloknak sorozat, Lövészfegyverek című részén. Munkánk során számomra a legnehezebb feladatok egyike az volt, hogy a nyers, letisztult szakmai nyelvezetet, úgy fordítsam le a mai fiatalok számára, hogy az érthető és emészthető élményt adjon. A másik kihívás talán még nagyobb volt, a témát a könyv terjedelmi határai közé szorítani, pedig lett volna mit írni, írni, írni, mert hát a fegyverek végtelen lehetőségeket tartogatnak az alkotásra.

Tartalomhoz tartozó címkék: Haditechnika