DR. BAJZIK LÁSZLÓT szerkesztőnk, ESZES BOLDIZSÁR mutatja be:
Bajzik úr okleveles építőmérnök az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ma: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Építőmérnöki Karán kapott diplomát 1966-ban. Ugyanott 1972-ben szakmérnöki végzettséget, majd 1974-ben műszaki doktori címet szerzett. 1977-ben ENSZ ösztöndíjjal tanulmányokat folytatott az aacheni és a müncheni műszaki egyetemen. A Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnál volt legutóbb statikus főmérnök, majd egy mezőgazdasági gépgyártó vállalatnál tanácsadó mérnök. Angolból, németből felsőfokú nyelvvizsgával és tárgyalóképes gyakorlattal rendelkezik, a mérnöki pályáján pedig EUR-ING címmel.
1968-ban a szolnoki műszaki zászlóaljnál tartalékos tiszti kiképzésen vett részt. Ezt követően többször teljesített tartalékos tiszti szolgálatot, amelyek lezárásaképpen tartalékos századosi rendfokozatot ért el.
Az aradi várral kapcsolatos több évtizedes történeti kutatásainak eredményeit összegző műve 2020-ban jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában, Az aradi vár építése és hadieseményei az 1848–49-es szabadságharcban címmel. Könyvében a bécsi hadilevéltár és magyarországi levéltárak iratainak felhasználásával mutatja be az erőd építésének történetét, valamint a szabadságharc alatti ostromának eseményeit. Pontos képet nyújt az aradi vár kiépítésének okairól, az építés folyamatáról, technikai részleteiről, majd ezt követően az 1848–49-es évek hadieseményeinek krónikásaként a vár ostromlóinak és védőinek fordulatokban gazdag történetét eleveníti fel.
Bajzik Lászlónak nem ez az első könyve, amely a szabadságharc történetével foglalkozik: a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a gyulai Gaál Miklós 1848-49-es honvédtábornokról szóló életrajzi monográfiája 2015-ben látott napvilágot A Zala vármegyei Szegvártól az abonyi temetőig címmel a Line Design Kiadónál. Társszerzője volt a 2018-ban az
ugyancsak a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott és a Line Design Kiadónál megjelent Damjanich János, „a mindig győztes tábornok” című könyvnek is.
Az elmúlt évtizedekben több írása jelent meg az AETAS történettudományi folyóiratban, de megjelent etimológiai témájú tanulmánya a Nyelvünk és Kultúránk nevű folyóiratban is.
