II. Rákóczi Ferenc a Zemplén vármegyei Borsi várában (ma: Borsa, Szlovákia) látta meg a napvilágot 1676. március 27-én I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona gyermekeként. 1694-ben megházasodott: Sarolta Amália hessen-rheinfelsi hercegnőt vette el. Az 1697. évi hegyaljai felkelés leverése után szervezkedni kezdett, amiért 1701-ben letartóztatták, és a bécsújhelyi börtönben tartották fogva. Innen megszökött felesége segítségével. A lengyelországi Brezán várában (ma Berezsáni, Ukrajna) húzta meg magát. Itt látogatták meg a tiszaháti felkelők, s itt írta meg 1703-as kiáltványát is, amelyben Magyarország „minden nemes és nemtelen" lakosát harcba hívta a Habsburg dinasztia ellen.
1703. június 16-án ismét magyar területre lépett, és a népfelkelők élére állt. Cum Deo pro Patria et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért) feliratú zászlaját a szabadságharc fontos szimbólumának tartjuk. Rákóczit 1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. A szécsényi országgyűlés 1705. szeptember 17-én a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé tette. 1707. június 18-án az ónodi országgyűlés megfosztotta a tróntól a Habsburg házat.
A kezdeti sikerek után a társadalmi feszültségek felerősödtek. A romló gazdasági helyzetet pestisjárvány súlyosbította, és a császári hadak katonai fölénye is mind szembetűnőbbé vált. A kuruc hadak Trencsénnél (1708-ban) és Romhánynál (1710-ben) súlyos vereséget szenvedtek. Rákóczi 1711-ben Oroszországról akart katonai segítséget kérni, ezért Lengyelországba utazott. Távollétében Károlyi Sándor, a kuruc hadak fővezére békét kötött a császári ház nevében tárgyaló Pálffy Jánossal Szatmáron. A szerződés garantálta a rendi alkotmány és a vallásszabadság helyreállítását, valamint a közkegyelmet.
Ez Rákóczira is érvényes lett volna, ha leteszi a hűségesküt. Erre nem volt hajlandó, ezért távollétében halálra ítélték, és elkobozták vagyonát. Franciaországba utazott, majd 1717-ben a szultán Törökországba hívta. 1720-tól 1735. április 8-ai haláláig Rodostóban (ma Tekirdag) élt. Kívánságának eleget téve az isztambuli Szent Benedek-kápolnában, édesanyja mellett helyezték örök nyugalomra. Hamvait 1906-ban hozták haza, és helyezték el a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kriptájában.
A Zrínyi Kiadó büszkén ajánlja figyelmükbe két kiadványát, amelyeket elolvasva mélyebben megismerhetjük a fejedelem életét és a szabadságharc eseményeit. Az első, „A Rákóczi-szabadságharc hadserege 1703–1711” című könyv Somogyi Győző Kossuth-díjas szerző munkája, amely a XVIII. századi Közép- és Kelet-Európa hadseregét és hadviselését mutatja be részletesen. A kötet nemcsak a szabadságharc eseményeit tárgyalja, hanem a korabeli katonai jelképeket, egyenruhákat és fegyvereket is bemutatja, így segítve az olvasót abban, hogy teljes képet kapjon e jelentős történelmi korszakról.
A második ajánlott mű, „A szegények fejedelme", Tallián Mariann írása, amely egy gyermek szemszögéből közelíti meg II. Rákóczi Ferenc életét, kalandos gyermekkorától kezdve egészen a száműzetésig. A könyv nemcsak a történelmi tényeket tárja az olvasó elé, hanem a fejedelem emberi arcát is megmutatja, lehetővé téve, hogy a fiatalabb generációk is közelebb kerüljenek a magyar történelem e fontos alakjához.
E két könyv által a Zrínyi Kiadó nemcsak a múltba kalauzolja el olvasóit, hanem a jelenbe is, ahol II. Rákóczi Ferenc öröksége tovább él. Emléknapja tehát a múltidézésen túl a jövőbe tekintésről is szól, hiszen a fejedelem és a szabadságharc eszméi ma is ugyanolyan relevánsak, mint korábban. A Zrínyi Kiadó kínálatában található könyvek segítségével mindenki számára elérhetővé válik a történelmi tudás és nemzeti örökségünk megismerése.