Termék adatok
| Kötés | keménytáblás, cérnafűzött |
Részletes leírás
A kötet egyik szerzője, Horváth Miklós a legújabb forrásokra, kutatásokra építve tárja elénk Magyarország helyzetét a Varsói Szerződés tagjaként a látszólagos szuverenitás évei alatt. Hazánk a VSZ előretolt állásaként a hidegháború idején bármikor frontországgá válhatott volna. A kiadvány hangsúlyos részét képezi a nukleáris töltetek magyarországi tárolásának bemutatása. Az olvasók megismerhetik az atomháború akkoriban lehetséges megvívására, lefolyására vonatkozó konkrét, a lehető legrészletesebben kidolgozott és a párt vezetése által elfogadott – a polgári lakosság millióinak pusztulását kockáztató – katonai terveket. A könyv igyekszik választ adni arra a kérdésre, hogy a VSZ tagországain belüli különböző válsággócok „kezelése” a szovjet nemzeti érdekek legmesszebb menő figyelembevételével milyen módszerekkel és eszközökkel valósultak meg. Magyarország a Varsói Szerződés feloszlatásában – a feltárt dokumentumok alapján egyértelműen – világtörténelmet formáló szerepet játszott.
Kovács Vilmos muzeológus gazdag illusztrációs anyag segítségével szemlélteti a magyar haderő haditechnikája terén négy évtized alatt bekövetkezett változásokat. A kötet szerves része továbbá a CD-mellékleten található kronológia, az adattár, valamint nem utolsósorban a VSZ „mindennapjait” szemléltető térképek, vázlatok és dokumentumok.
Münnich Ferenc: „Mi [Magyarország] a leendő háború élvonalában vagyunk, a szovjet hadsereg részére felvonulási térül szolgálunk, tehát az ellenség érdeklődését magunkra vonjuk.”
Kádár János: „Ha azt mondjuk, hogy a lakosság felét akarjuk menteni, az nem komoly dolog.”
(Részletek az MSZMP PB 1960. október 25-i jegyzőkönyvéből)
Eközben a szovjet vezetés az atomcsapások után megmaradt magyarok elhelyezésére kijelölte Ukrajna egy részét.
